A távmunka terjedése világjelenség. Felmérések igazolják, hogy a távmunka terjedése évek óta mintegy 20-30%-os növekedést mutat, és alkalmazásával mind munkaadói, munkaválói, és össztársadalmi szempontból jelentős előnyök érhetők el.
Magyarországon ezidáig nem készült hivatalos felmérés a távmunkások számáról. Az MTA Szociológiai Intézetének 2005-ös becslése szerint ez a szám, az aktív munkavállalók 0,4-2,6%-a közé tehető. Az EU átlag 13%, észak-európai államokban 25%, Németországban 17%, Ausztriában 13% a távmunkások aránya . Az Egyesült Államokban ez az arány 25%, amely mintegy 30 millió munkavállalót jelent. Kimutatások szerint a távmunkások aránya évente 20-30%-kal növekszik, de Németországban például évente 100%-os növekedést mutattak ki 3 év alatt . A statisztikák szerint tehát a távmunka egyre komolyabb gazdasági tényezővé fejlődik.
A távmunka elterjedtsége Európában és az USA-ban (SIBIS, 2003)
A távmunka iránt Magyarországon is fokozott érdeklődés mutatkozik a munkavállalói oldalon (naponta 100 új regisztráció távmunka végzésre a Távmunka Projekt weboldalán, 2004. február). A Magyar Távmunka Szövetség felmérése szerint a munkavállalók 92,2%-a távmunkában szeretne dolgozni (2086 fő megkérdezése alapján, internetes felmérés, 2005). A távmunka lehetőségét biztosító állásajánlatokra általában túljelentkezés van. A munkaadói oldalon azonban egyelőre csekély aktivitás tapasztalható. Felmérések szerint ez leginkább információhiányra vezethető vissza (PwC felmérés, 2005). A munkáltatók tehát egyelőre nem látják pontosan, hogy hogyan tudják felhasználni céljaik megvalósítására a távmunka munkaszervezési előnyeit.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kezdeményezésére, az Európai Tanács az Európai Bizottsággal egyetemben, a szociálispartnerek közreműködésével 2002-ben Brüsszelben a felek aláírták az Európai Távmunka Keretmegállapodást . Ez a megállapodás irányelveket tartalmaz a tagállamok távmunka szabályozási rendszerének kialakítására vonatkozóan. Az utolsó, 12. irányelv szabályozza, hogy a tagállamok az irányelveket integrálják jelenlegi rendszereikbe.
A Keretmegállapodás hatására Magyarországon az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el a 2004. évi XXVIII. törvényt , amely a hagyományos munkaviszonyra építve, a Munka Törvénykönyvébe bevezeti a távmunkavégzés fogalmát, valamint több kapcsolódó törvényt is módosít (személyi jövedelemadó, munkavédelem). Ez a szabályzás megfelel a brüsszeli megállapodásban lefektetett irányelvekkel.
A törvény definíciója a távmunkára „A távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.” .
Forrás:
Forgács Tamás: A távmunka gazdaságpolitikai áttekintése ; Bp,2006; tanulmány
